Vendégünk: Dragán Petra Emese (Tájépítészeti és Településmérnöki Kar) 

TDK pályamunka: A szigetszentmiklósi úszóláp vegetációdinamikája és veszélyeztetettsége

Témavezető: Nádasy László Zoltán (SZIE Tájépítészeti és Településmérnöki Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék)

Hazánk és Közép-Európa legnagyobb úszólápja, a Szigetszentmiklósi láp rendkívül sok veszélyeztető tényezőnek van kitéve. A nagyarányú beépítések következtében, a magas fokú szennyezéseknek és az eutrofizáció hatásának köszönhetően az úszóláp élővilága komoly veszélyben van. A láp és annak ökológiai rendszerének fennmaradásához elengedhetetlen élőhelyeinek ismerete és a szennyezőforrások hatásának részletes vizsgálata. A vizsgálati területem a Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ág középső szakaszán, Szigetszentmiklós és Dunaharaszti határán fekszik. Bár maga a Duna-ág, és annak ökoszisztémája az egyik legkutatottabb témák közé tartozik, mégis a szennyezőforrások hatásának vizsgálata és a terhelhetőség mértékének meghatározása a kutatások legtöbbjében háttérbe szorult.

Munkám legfőbb vezérgondolata a vegetáció dinamikájának, térbeli és időbeli változásainak lekövetése volt, az itt található lápi életközösségek élőhelytérképezése és szukcessziós folyamatainak feltárása mellett. A vegetációdinamikai vizsgálatok során egy új módszertan kialakításával számítottam természetességet, mely figyelembe veszi a Duna-ág különböző mellékág-típusait, tekintettel arra, hogy ezek a térség biodiverzitását növelő közegei lehetnek. A vizsgálat másodlagos célja a jelenlegi élőhelyfoltok lehatárolása és tipizálása a 2011-es Általános Élőhely-osztályozási Rendszer módszere alapján, valamint összevetése a korábbi 2001- és 2007-es élőhely kategóriákkal.

A térképezés mellett a szennyezőforrások hatásának felmérése-, és a fenntartható terhelhetőség mértékének meghatározása volt a célom. Így a terület ökológiai konfliktusait kutatva feltártam a veszélyeztető tényezőket, melyek figyelmen kívül hagyása esetén a lápot komoly degradáció sújtaná. Így kutatásom utolsó részében a szennyezés azon mértékének meghatározására koncentráltam, mely mellett az úszóláp természetes ökoszisztémája, zoológiai és botanikai értékei megőrizhetőek.

Havonta egyszer, kedd délutánonként, a kutatóké és a szakembereké a főszerep a Csodák Palotájában. Többek között vegyészek, fizikusok, biológusok, nyelvészek, geológusok, mérnökök, tudománykommunikátorok és kutatóorvosok váltják egymást a Tudományos Csopa Cafeban. Az érdeklődők első kézből hallhatnak a laborokban, szakhatóságoknál, levéltárakban és könyvtárakban folyó tudományos munkáról és a legfrissebb eredményekről. Megismerhetik magát a KUTATÓT, a SZAKEMBERT, kiderül, mi befolyásolta a pályaválasztásban, milyen kihívások, célok mentén építi tudományos karrierjét. A Csodák Palotája látogatói bepillanthatnak a tudományok művelőinek rejtelmes hétköznapjaiba. 

2019-ben a Szent István Egyetem Tudományos Diákköri Konferenciáján Csodák Palotája Különdíjban részesült hallgatókat látjuk vendégül a sorozat keretében. A kari TDK zsűrik a legközérthetőbb előadásokat díjazták ezzel az elismeréssel.

A három éve futó sorozatról bővebb információ a http://csopamedia.blogspot.hu/p/tudomanyos-csopa-cafe.html linken érhető el. Ugyanitt a korábbi előadások is visszanézhetők.

A rendezvényen Csopa bérlettel, vagy napi belépőjeggyel lehet részt venni. Előzetes regisztráció a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.